Gasztro blog mindenről ami finom, ami ízes, amit szeretek, amit elkészítek.
Alapanyagokról, fűszerekről, gasztro élményekről, kicsit egészségesebben, tudatosabban mint amúgy szokás.
Olyan Eszteresen. ;)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étteremkritika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étteremkritika. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 19., csütörtök

Étteremkritika - ROBINSON Budapest Városliget

A Robinsonban addig nem is ettem, míg egy srác el nem hívott oda randizni. Azóta minden 6. hónapban ott vacsorázunk. ;)
Legutóbb augusztusban, de az élmény élesen él bennem, így a mostani kritika róla szól.



Nyáron az igazi, hisz akkor ki lehet ülni a teraszra, ami benyúlik a városligeti tó fölé. :) Hangulatos, ízléses, és nagyon igényesen kivitelezett.



Magyar szót ritkán hallani, és az étterem sosem zsúfolt, amit kifejezetten szeretek.
Ha a Robinsonba autóval megy valaki, nem lesz nehéz dolga parkolni. Még mindig ingyenes az Állatkerti körúton a parkolás, hely pedig akad rendszeresen.
Amint belépek az étterembe, fogadnak minket. Sok sok pincér van, hamar kiderül, hogy van egy aki fogad, van egy akli felveszi a  rendelést, van egy aki az italt hozza, aki az ételt, és egy külön, akinek a végén fizetünk. Mindegyik nagyon kedves, mosolyog, és mindezt szívvel-lélekkel teszik. Én kiszúrom ha nem. :)
Legutóbb nyár volt mikor ott voltunk, így nem volt kérdés hogy a teraszra ülünk. Amikor étteremben eszünk, szeretek olyat választani amit otthon nem készítek. Vagy mert nem tudom jól csinálni, vagy mert senki nem szereti csak én, ezért nem csinálom. :)
Így esett a választásom a borjúpaprikásra nokedlivel. :) A párom biztosra ment, lazac steak-et választott salátával.



A rendelt ételt hamar kihozták, a minősége a megszokott maximum, plussz még valamennyi. :) Egyszerűen tökéletes volt a borjú, mint ahogy a lazac is és a nokedli is. A hely nagyon hangulatos amikor már besötétedik, és kivilágítják a teraszt, ki sem kell mondanom, már hozzák nekem a piros takarót amit terítek is magamra nagy bőszen. :)



Előző ottlétünkkor gombás rizottót ettem, és meg kell mondjam amilyen egyszerű az az étel, olyan finoman készítik itt. :)
Desszertet sosem eszem, mert mire végzek a főétellel, nem fér belém egy falat sem már.
Egy hétvégi korcsolyázás után egyszer teáztunk is itt, és a nagyon finom Dallmayr teát kaptuk. ;) Hmmm még egy plusz pont.

A Robinson régi épületére építettek még egy szintet, szárnyat, amelyet mikor legutóbb voltunk egy céges rendezvényre béreltek ki éppen. Tavaly amikor még csak 90%-ban volt kész, felkéreckedtem, és az egyik kedves pincér körbevezetett. Nagy tér, és óriási hangulatos ablakok nyílnak Pest legszebb negyedére az emeletről. :)

az átépítés előtt, és télen :)

az átépítés után



Az árak a pesti átlag fölött vannak, de cserébe egy nagyon magas minőségű konyhai és kiszolgálói szolgáltatás vár, ami kifejezetten jólesik ilyen alkalmakra.

A weboldalát ITT találod, ahol fent van minden fontos infó.
A Robinson az, amiben nem lehet csalódni. ;)




2013. december 16., hétfő

Étteremkritika - The BIG FISH



Nagyon szeretjük a halakat és egyéb tengeri herkentyűket, ezért kb a nyitása óta ki szerettem volna próbálni ezt az éttermet.
Na és mikor máskor van erre lehetőségem mint a szülinapomon? :) Így történt ez tegnap.

Az étterem második neve ez: Seafood bistro. Voltam már pár bisztróban, de ez a hely inkább étterem. :) Annak viszont nagyon jó.
Az enteriőrje nagyon ízléses, szinte érzed a tenger hangulatát, a kék szín dominál, és a halszállító ládák feelingje is megjelenik, több helyen borítja a bútorokat, falakat a faláda hangulatát utánzó burkolat.
Amikor belépünk, fogadnak minket, megkérdezik mit szeretnénk, mert lehet csak úgy iszogatni is, bár az illatokat érezve kétlem hogy bárki megáll itt. :)
Asztalt mutat egy kedves lány, és odakísér a pulthoz ahol leadhatod a rendelésedet.



Az üveg mögül kell kiválasztanod azt amit enni szeretnél, amin látod hogy mennyire gyönyörű, mennyire friss, majd lemérik, hogy lásd mennyit fogsz érte fizetni. :) Én calamari-t választottam (tintahal), a párom pedig tőkehalat filézve. Igazából meg sem kérdeztük hogy készítik, sejtettük hogy sütik, és szerencsére így is lett.



Látványkonyha működik a The Big Fish-ben, így akár végig is nézheted hogyan sütik a finomságokat.



Köretnek mindketten angol zelleres rizottót választottunk hozzájuk. Óriási rizottó rajongó vagyok, így ahol csak lehet kipróbálom.
Választás után fizettünk, s míg várakoztunk a  halakra, addig ittunk egy egy teát.


A Dallmayr a legjobb filteres tea amit kapni/inni lehet, vagyis amit valaha is kóstoltam. :) Ki kell próbálni. Igazából simán lecserélném rá a szálas teámat, mert ez is szálas, csak beleteszik nekünk egy piramis alakú textil szerű átlátszó szütyőkébe. Étteremben ilyet én még csak a Robinson-ban ittam (erről is lesz étteremkritika nemsokára ;) ).

Hamar elkészült a két sült. A tálalás nagyon guszta volt, a tányér téglalap alakú, ami elegáns és egyedi, a rizottó mint köret pedig szépen elfért rajta a saját kis tálkájában. Nagyon jó ötlet angol zellerrel készíteni, biztos kipróbálom majd itthon, az íze egyszerűen isteni volt. A calamari-mat épp úgy sütötték át ahogy kell, ahogy én szeretem. A fűszerezése talán lehetett volna kissé visszafogottabb, de amíg ettem szinte meg sem tudtam szólalni, ami nálam egyet jelent a lenyűgözöttséggel. :) :)
Természetesen belekóstoltam a tőkehalba is, ami olyan volt mintha vajba haraptam volna. A tőkehal fűszerezése már lágyabb volt, nagyon illett hozzá, és azoknak jó alternatíva akik a szálkával nem szeretnek bajlódni, hisz alig van egy filében. Az íze nekem nem elég karakteres, de ez legyen a legnagyobb hibája. :)

a tintahal

és a tőkehal


Összességében nagyon ajánlom a helyet, árban szerintem teljesen rendben van, ahhoz képest hogy az Andrássy úton van, nem szálltak el az árakkal. A tintahalból 980.- volt 10 deka, a tőkehalból pedig 2350.-.
A felszolgálók, a pultban dolgozók, sőt még a szakácsok is nagyon kedvesek, és még a konyhai technikai kérdéseimre is készséggel válaszoltak. ;)

Elképzelhető hogy megtörjük a hagyományt hogy éves és féléves fordulónkon a Robinsonba ( http://www.robinsonrestaurant.hu/ ) menjünk a jövőben, és itt a The Big Fish-ben ünneplünk majd. ;-)

A bisztró facebook oldalát ITT találod, saját weboldala még nincsen, de a fb-on minden infót megtalálsz. ;-)

2013. november 26., kedd

Étteremkritika - Sunny Lounge Óbuda



Már régen ki szerettük volna próbálni ezt az éttermet, de valahogy mindig máshová mentünk. Na de múlt szombaton csak eljutottunk. Annyit tudtunk, tudtam róla hogy amerikai stílusról van, vagyis lehet szó. De mivel nem voltam benne biztos, felléptem a weboldalukra. Ott egyből az étlapot néztem meg, szét sem néztem, semmi nem érdekelt (emiatt ért - mondjuk igazán pozitív - meglepetés később, rossz, vagy régi weboldalon jártam). Szeretem új helyre érkezés előtt itthon átguberálni az étlapot, hogy ne ott kelljen rám várni irreálisan sokat.
Egyből megakadt a szemem a hamburgeren, rég csináltam itthon, megkívántam. Erős sejtésem volt hogy minőségi hamburgert kaphatok egy ilyen étteremben, így tudtam, azt fogok enni.
A hely Óbudán a Szentendrei úton található, közvetlenül előtte tudtunk parkolni. Csepergett az eső, így ennek módfelett örültem.
Belépünk az étterembe, amire azt hittem amerikai...sőt, a nevéből adódóan beugrott filmes emlékéből az 50-es 60-as évek fellingje, erre ez fogad minket:


Hazaérve, másnap fedeztem fel az interneten, hogy a régről ismert, régről hallott gyorsétterem átalakult, a Sunny név megmaradt, de Diner-ből Lounge lett, a bent tapasztaltak pedig ennek 100%-osan meg is feleltek. ;-)



Első meglepetés után leülünk, és hát összességében jó érzéssel, mert ez a hely nagyon guszta. Elegáns, az enteriőr szép, a fények hangulatosak, és kiderül hamar, hogy a felszolgálók is nagyon udvariasak, kedvesek.
Kezünkbe kapjuk az étlapot, de hamar rendelünk innivalót is.
Délután óta vagyok a hamburgerre kattanva így gyorsan fellapozom a kis füzetkét (ami nagyon igényes), és meg is találom benne a marhahúsos hamburgert. Az árára pillantva tudom hogy ez nem lesz elaprózva, finom lesz és igényes. A párom szárnyas párti, így ő rendelt egy grillezett csirkemellet. Mivel nagy levesesek vagyunk, rendeltünk tárkonyos pulykaragu levest cipóban. Hmmmmmm imádok mindent amit cipóban tálalnak, így ezt nem hagyhattuk ki.
Nagy meglepetés ért amikor kihozták a levesünket, mert teljes kiőrlésű cipóban szervírozták :) és mi ilyet még nem láttunk. Nagyon friss, ropogós és meleg volt, a leves pedig sűrű, omlós hússal, és isteni fűszerezéssel.



Amint befejezzük már érkezik is a második fogás. Muszáj voltam megkóstolni a csirke mellett, ami eszméletlenül finom volt, cseppet sem volt száraz és elég nagy adagot tálaltak. Köretnek krumplipürét választottunk, ami szintén olyan volt ahogy a nagykönyvben meg volt írva. Éreztem rajta szerecsendiót és fehér borsot is, az állaga tökéletes volt, a teteje pedig meg volt szórva egy kis reszelt sajttal. Ami bár fura volt, de az ízek együtt jó csapatot alkottak.
Na és a hamburger. Olyan amilyennek lennie kell, de a biztonság kedvéért szóltam rendelésnél hogy a ketchup-öt hagyják ki belőle. :) A zsömle puha volt és nagyon friss, az íze pedig ...hát ez az, volt íze. :) Ez azért fontos, mert így az igazi, amikor zamatos egy pékáru az a minőség, a frissesség jele. És én ezt szeretem.
A húspogácsa szintén a topon volt, kellő méretű, kellően átsütve, jó fűszerezésű, színhús. A hamburgerhez tálaltak sült krumplit, ami bár nem pont olyan volt mint amit szeretek, legalább rendesen meg volt sütve, és a vékonyabb típus volt, amit szeretek ropogtatni. :)


Desszertet már nem bírtunk enni, annyira tele voltunk :) de voltak igazán ínycsiklandozó fogások amiket legközelebb megkóstolunk.

Összességében nagyon jó kis hely, kedves udvarias felszolgálókkal, finom, nagyon jó minőségű ételekkel, hangulatos enteriőrrel.

A weboldalukat ITT találod.

Az étteremkritika rovatomban vissza fogok nyúlni egy két rovatindulás előtti kedvencemhez is. :)

2013. november 20., szerda

HALKAKAS Halbisztró - étteremkritika

Étterem kritikusi pályafutásomat ezennel megkezdem, mert úgy érzem ki kell magamból adnom azt amit megtapasztalok. :)

Múlt szombat este elvágytunk itthonról, de nem a szokásos Vapiano-zást választottuk, hanem valami igazán húsos köretes helyre vágytunk.
Feldobtam, mi lenne ha elnéznénk a Halkakasba, ahová azóta készülök, hogy megnyílt. A párom rábólintott, így ott kötöttünk ki. Előtte felhívtam őket hogy asztalt foglaljunk, mert úgy tudtam mindig tömve van, és telefonban ezt az infót is kaptam.


Maga a bisztró a Veres Pálné utcában van, tehát nagyon jó helyen, igaz parkolóhelyet elég nehéz ott találni. Na de sikerült, és sietve szedtük a lábunkat, mert már késésben is voltunk. Odaérünk, és full üres a bisztró. Belépünk, nyitva vannak, és rákérdezek a telítettségre, csak úgy viccesen. Mire a pultban álló srác mondja hogy igen, fél órája még dugig voltak. Na nem baj, így választhattunk asztalt.
Leültünk, és bár már belépéskor is éreztük a tömény sült/égett olajszagot, leülve és a bejárati ajtót becsukva (elég hideg volt na) szembesültünk azzal, hogy ez enyhén szólva is durva.
De már annyira vágytunk egy jó halhúsra, és tényleg annyi jót hallottunk róla, hogy maradtunk, rendeltünk.
Nézelődtem hogy hol lehet a szagelszívó, van-e egyáltalán. Erre nem jöttem rá, de az olajszag annyira erős volt, hogy őszintén megmondom elgondolkodtunk hogy felállunk. Mindeközben a nagy gondolkodás közben elkezdett (megint) megtelni a hely.
Rendeltünk, egy harcsa gyrost és egy sült keszeget, nagy kedvencemet.
Furcsa volt hogy az utánunk érkezők hamarabb megkapják a rendelésüket, de ezt betudtam a keszegemnek, így vártunk. Míg vártunk, kértünk két limonádét, ami tényleg elég igényesre és finomra sikerült, az ára pedig nagyon baráti volt.
Maga a bisztró nagyon kedves kis hely, a berendezése igazán fantáziadús, tetszik. A színek visszafogottak, a hangulat olyan igazi Balaton parti.




Ahogy nézelődtem, azon járt az eszem, milyen jó hogy nem a műprém galléros kabátomba mentem, mert az hót ziher hogy mindenünkből ömleni fog az olajszag mire itt végzünk. (ez így is történt bájdövéj)
Megérkezett a 2 étek, a tálalás nagyon guszta volt, már alig vártuk hogy megkóstolhassuk.
Mindkét hús nagyon finom volt, kellőképp átsütve. Kaptunk szószokat is, azok is teljesen rendbe voltak, csak nagyon kicsik voltak az adagok. Így aki szószosan szereti, egynél ne álljon meg.



Szót kell ejtsek a sült krumpliról. Rettegve rendeltem meg, mert imádom, de nagyon jó étteremben is ettem már borzasztóan rosszat. Na de ez, ez valami fenséges volt. Kívül ropogósra sült, belül puha maradt, ha csak ez lett volna a vacsorám a szószokkal, az is kielégített volna. :)



Láttam hogy egy nagy zacskóból borítják a fagyasztott krumplit az olajba, szóval biztos hogy ilyen előre legyártott fazon volt, de esküszöm olyan volt mintha otthon készült volna, tudjátok az az előbb megfőtt majd megsült változat. :) Imádtam, szívem szerint rendeltem volna még egy adagot.
A párom gyrosa olyan volt tálalásra mint a legtöbb gyros tál. Egy dolog nem tetszett, hogy a lila káposzta nagyon elnagyoltan volt felvágva, vagy aprítva inkább, én hosszú vékony kecses csíkokra szoktam ha itthon ilyesmit csinálok, kihagyva pl a torzsa részt, a mi tányérunkon viszont legfőképp a torzsa rész volt látható, az is nagy lapos kockaszerű formában.



A szokásos evés befejezés utáni bambulás, beszélgetés most elmaradt, mert az olajszagot már nem bírtuk tovább.
Nagyon remélem hogy csak egy technikai hiba miatt nem működött (eléggé) a szagelszívó, mert így télen ez csukott ajtónál élvezhetetlen lesz. :( A párom elment a mellékhelységbe, és mikor visszajött mondta, hogy ott nyitva volt az ablak, de ahogy belépett az asztalok közé, szürke árnyalatú volt minden az olaj füstjétől.
Ez egy ilyen helyen megengedhetetlen szerintem.
Nyáron biztos el fogunk még nézni, de így csukott ajtós hideg téli estéken sajnos nem.
Összességében az árak rendben voltak, a két ételért és a két limonádéért 4200.- ot hagytunk ott. A megközelíthetősége is jó a helynek, az enteriőr kedves, és otthonos. Nincs sok asztal, de egy bisztróhoz ez így illik.



A felszolgálás amúgy szimpatikus volt, a többi személyzet is kedves volt és segítőkész amikor kérdeztem vagy válaszoltak.
Nyáron újra megyünk. ;-)