A Robinsonban addig nem is ettem, míg egy srác el nem hívott oda randizni. Azóta minden 6. hónapban ott vacsorázunk. ;)
Legutóbb augusztusban, de az élmény élesen él bennem, így a mostani kritika róla szól.
Nyáron az igazi, hisz akkor ki lehet ülni a teraszra, ami benyúlik a városligeti tó fölé. :) Hangulatos, ízléses, és nagyon igényesen kivitelezett.
Magyar szót ritkán hallani, és az étterem sosem zsúfolt, amit kifejezetten szeretek.
Ha a Robinsonba autóval megy valaki, nem lesz nehéz dolga parkolni. Még mindig ingyenes az Állatkerti körúton a parkolás, hely pedig akad rendszeresen.
Amint belépek az étterembe, fogadnak minket. Sok sok pincér van, hamar kiderül, hogy van egy aki fogad, van egy akli felveszi a rendelést, van egy aki az italt hozza, aki az ételt, és egy külön, akinek a végén fizetünk. Mindegyik nagyon kedves, mosolyog, és mindezt szívvel-lélekkel teszik. Én kiszúrom ha nem. :)
Legutóbb nyár volt mikor ott voltunk, így nem volt kérdés hogy a teraszra ülünk. Amikor étteremben eszünk, szeretek olyat választani amit otthon nem készítek. Vagy mert nem tudom jól csinálni, vagy mert senki nem szereti csak én, ezért nem csinálom. :)
Így esett a választásom a borjúpaprikásra nokedlivel. :) A párom biztosra ment, lazac steak-et választott salátával.
A rendelt ételt hamar kihozták, a minősége a megszokott maximum, plussz még valamennyi. :) Egyszerűen tökéletes volt a borjú, mint ahogy a lazac is és a nokedli is. A hely nagyon hangulatos amikor már besötétedik, és kivilágítják a teraszt, ki sem kell mondanom, már hozzák nekem a piros takarót amit terítek is magamra nagy bőszen. :)
Előző ottlétünkkor gombás rizottót ettem, és meg kell mondjam amilyen egyszerű az az étel, olyan finoman készítik itt. :)
Desszertet sosem eszem, mert mire végzek a főétellel, nem fér belém egy falat sem már.
Egy hétvégi korcsolyázás után egyszer teáztunk is itt, és a nagyon finom Dallmayr teát kaptuk. ;) Hmmm még egy plusz pont.
A Robinson régi épületére építettek még egy szintet, szárnyat, amelyet mikor legutóbb voltunk egy céges rendezvényre béreltek ki éppen. Tavaly amikor még csak 90%-ban volt kész, felkéreckedtem, és az egyik kedves pincér körbevezetett. Nagy tér, és óriási hangulatos ablakok nyílnak Pest legszebb negyedére az emeletről. :)
Az árak a pesti átlag fölött vannak, de cserébe egy nagyon magas minőségű konyhai és kiszolgálói szolgáltatás vár, ami kifejezetten jólesik ilyen alkalmakra.
A weboldalát ITT találod, ahol fent van minden fontos infó.
A Robinson az, amiben nem lehet csalódni. ;)
Legutóbb augusztusban, de az élmény élesen él bennem, így a mostani kritika róla szól.
Nyáron az igazi, hisz akkor ki lehet ülni a teraszra, ami benyúlik a városligeti tó fölé. :) Hangulatos, ízléses, és nagyon igényesen kivitelezett.
Magyar szót ritkán hallani, és az étterem sosem zsúfolt, amit kifejezetten szeretek.
Ha a Robinsonba autóval megy valaki, nem lesz nehéz dolga parkolni. Még mindig ingyenes az Állatkerti körúton a parkolás, hely pedig akad rendszeresen.
Amint belépek az étterembe, fogadnak minket. Sok sok pincér van, hamar kiderül, hogy van egy aki fogad, van egy akli felveszi a rendelést, van egy aki az italt hozza, aki az ételt, és egy külön, akinek a végén fizetünk. Mindegyik nagyon kedves, mosolyog, és mindezt szívvel-lélekkel teszik. Én kiszúrom ha nem. :)
Legutóbb nyár volt mikor ott voltunk, így nem volt kérdés hogy a teraszra ülünk. Amikor étteremben eszünk, szeretek olyat választani amit otthon nem készítek. Vagy mert nem tudom jól csinálni, vagy mert senki nem szereti csak én, ezért nem csinálom. :)
Így esett a választásom a borjúpaprikásra nokedlivel. :) A párom biztosra ment, lazac steak-et választott salátával.
A rendelt ételt hamar kihozták, a minősége a megszokott maximum, plussz még valamennyi. :) Egyszerűen tökéletes volt a borjú, mint ahogy a lazac is és a nokedli is. A hely nagyon hangulatos amikor már besötétedik, és kivilágítják a teraszt, ki sem kell mondanom, már hozzák nekem a piros takarót amit terítek is magamra nagy bőszen. :)
Előző ottlétünkkor gombás rizottót ettem, és meg kell mondjam amilyen egyszerű az az étel, olyan finoman készítik itt. :)
Desszertet sosem eszem, mert mire végzek a főétellel, nem fér belém egy falat sem már.
Egy hétvégi korcsolyázás után egyszer teáztunk is itt, és a nagyon finom Dallmayr teát kaptuk. ;) Hmmm még egy plusz pont.
A Robinson régi épületére építettek még egy szintet, szárnyat, amelyet mikor legutóbb voltunk egy céges rendezvényre béreltek ki éppen. Tavaly amikor még csak 90%-ban volt kész, felkéreckedtem, és az egyik kedves pincér körbevezetett. Nagy tér, és óriási hangulatos ablakok nyílnak Pest legszebb negyedére az emeletről. :)
az átépítés előtt, és télen :) |
az átépítés után |
Az árak a pesti átlag fölött vannak, de cserébe egy nagyon magas minőségű konyhai és kiszolgálói szolgáltatás vár, ami kifejezetten jólesik ilyen alkalmakra.
A weboldalát ITT találod, ahol fent van minden fontos infó.
A Robinson az, amiben nem lehet csalódni. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése